Komposztálás

Ágdarálás elengedhetetlen a megfelelő gyors komposztáláshoz.

A komposztálás a kertművelésben régóta ismert és alkalmazott módszer. A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a szerves hulladékok, melléktermékek anyagait jelentős részben humuszszerű anyaggá alakítja át. A lezajló folyamat biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálódás a levegő oxigénjével történik, tehát aerob folyamat (korhadás), szemben az anaerob rothadással. A komposztálással keletkező anyagok: széndioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók. A folyamat során részben humusz is keletkezik. A kiinduló anyag pl. háztartási hulladék esetén kb. 30% szerves anyag tartalommal rendelkezik, a végtermék komposzt kb. 20% szerves anyag tartalmú. Ezért kedvezőbb az égetésnél, mert széntárolási kapacitással rendelkezik.

Komposzt

Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett. Más szervesanyag-bomlási folyamatokban a bomlástermékek hasonló részét szintén humusznak nevezzük.

Komposztálás folyamatát befolyásoló tényezők

  • hulladék összetétele (toxicitás, lebonthatóság)
  • nedvességtartalom (szennyvíziszap adagolással növelhető)
  • aerob viszonyok (forgatásos homogenizálás, levegőztetés szükséges)
  • C/N arány (városi szemétnél nitrogéntartalmú műtrágya bekeverésével javítható)
  • hőmérséklet (a hulladékban előforduló kórokozók elpusztítása csak tartósan magas hőmérsékleten, 55 °C felett valósítható meg)
  • szemcseméret (optimális: 25–40 mm)
  • pH (a komposztálásban résztvevő mikroorganizmusok pH-tartománya 4-9 közé esik).

 

Ha ezeket tényezőket biztosítjuk, tisztán aerob oxidáció jön létre, ha oxigénhiányos bomlás zajlik le, akkor biogáz keletkezik (pl. metán). Házilagos körülmények között pl. a forgatás nélkül, vastagon egymásra rakott anyag képes erre. De (pl. faapríték) 5- cm-nél vastagabb rétegben szabadon, nedvesen már anaerob bomlás jeleit mutathatja.

 

Komposztálható anyagok

  • konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve)
  • háztartási hulladékok: kezeletlen papír,
  • kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes aprítani, darálni), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot)
  • fűrészpor, faapríték
  • egyéb hulladékok: kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények
  • növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)